A köznyelvben gyakran egyszerűen „válóperről” beszélünk, pedig a házasság felbontása jogilag kétféleképpen zajlhat: közös megegyezéssel vagy peres úton. A kettő között jelentős különbség van – nemcsak az eljárás hosszában, hanem abban is, mennyire megterhelő a folyamat a feleknek.
Mit jelent a közös megegyezéses válás?
Közös megegyezéses válásról akkor beszélünk, ha a felek nemcsak magában a válás tényében értenek egyet, hanem a törvény által előírt lényeges kérdésekben is meg tudnak állapodni – így különösen a közös vagyon megosztásában és a lakáshasználat rendezésében. Ha ezekben a kérdésekben írásba foglalt megállapodás születik, a bíróság ez alapján, viszonylag rövid idő alatt ki tudja mondani a válást.
Mikor válik az ügy peressé?
Amint a felek valamely lényeges kérdésben – jellemzően a vagyonmegosztás vagy a lakáshasználat kapcsán – nem tudnak megegyezni, az ügy peressé válik. Ilyenkor a bíróságnak kell döntenie a vitatott kérdésben, ami azt jelenti, hogy mindkét félnek elő kell adnia és bizonyítania kell az álláspontját.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A peressé váló ügy jellemzően hosszabb és alaposabb bizonyítási eljárást igényel: okiratok, vagyonleltárok, adott esetben szakértői vélemények bevonását. Ez nem feltétlenül rossz hír – sok esetben pontosan azért válik szükségessé a peres út, mert az egyik fél jogos érdekeit közös megegyezéssel nem sikerülne megfelelően érvényesíteni.
Miben tudok segíteni?
A gyakorlatban elsősorban azokban az ügyekben képviselek ügyfeleket, ahol a válás vagyonjogi kérdésekben – így különösen a házassági vagyonjogi vitákban – ténylegesen peressé válik, vagy ahol már az elejétől kezdve látszik, hogy a felek között nem várható egyezség. Célom, hogy ügyfelem világosan lássa a helyzetét és a reális esélyeit, mielőtt döntést hoz a peres út mellett.